• Kajakozónk az élen

    Mihalik Sára június elején indult az Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokságon Sukorón, a Velencei-tavi kajakpályán, ahol az egyetem legnagyobb büszkeségére 500 méteren egyéniben és párosban is nyert. Különleges életpályája sokak számára példaértékű lehet, hiszen eltökéltségének köszönhetően hamar a legjobb sportolók közé került. Vele beszélgettem eredményeiről és céljairól:

    Hogyan indult a kajakozás iránti szenvedélyed?

    9 éves voltam, mikor először kajakoztam, de akkor nem gondoltam volna, hogy ez a sport lesz később a mindenem. 1 év múlva országos bajnok lettem…

    Ezután hova vezetett utad?

    Hosszú idő után találtam rá a jelenlegi egyesületemre, a BKV Előre SC-re és edzőmre – akit inkább Mesteremnek tekintek, hiszen a sport világán kívül az élet minden területén utat mutat – Kluka Józsefre. Itt kiteljesedhetek és jobbnál jobb eredményeket érek el. Sajnos az Egyetemi Világbajnokságon nem tudtam részt venni, ugyanis egybeesett egy másik fontos versennyel, az Olimpiai Válogatóval és sportpályafutásom szempontjából fontosabb volt az utóbbin indulnom. 2018-ban viszont mindenképp szeretném képviselni az egyetemet a világbajnokságon.

    Hogy sikerült a válogató? Megérte az áldozatot?

    U23-as korosztályú versenyzőként nem tudtam az Olimpia közelébe férni. Igazából azért mentem, hogy tanuljak a nagyoktól, magyar felnőtt mezőnyben van kiktől. 5000m-en viszont a harmadik helyet tudtam megszerezni, az a felnőtt Európa Bajnokságra válogatott, nem sokon múlt a kijutásom. Ezek futamok az olimpiai bajnokok között, és az a harc a harmadik helyemért, úgy gondolom, többet hozzátettek a fejlődésemhez, mint amennyit az Egyetemi VB hozzátehetett volna. És az állandó fejlődésre való törekvés tud csak a legjobbak közé juttatni.

    A legutóbbi eredményed fontos mérföldkő karrieredben. Hogyan éled meg ezt a sikert?

    Nagyon jó érzés volt az egyetem színeiben a rajthoz állni az Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokságon. Minden a tervek szerint zajlott, így egyéniben és párosban is nyerni tudtam 500 méteren. Ez az eredmény elvárás volt magammal szemben, mert főleg olyan egyetemi hallgatók indultak ezen a versenyen, akiknek a kajakozás a háttérbe szorult az tanulás mellett. Olyan profi versenyző, viszont, aki élsport mellett tanul is, kevés van. Persze, örültem, hogy győzni tudtam, az mindig jó érzés, de az eredménynél fontosabbnak tartottuk  Mesteremmel, hogy gyakoroljam a versenyhelyzetet, a pályát.

    Akkor minden szempontból érdemes volt részt venni.

    Igen, mindenképp. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen időre vagyok képes egyéniben és párosban egyaránt egy héttel egy fontos verseny előtt. Kipróbálhattam például néhány új módszert a megszokott bemelegítésemtől eltérően, amit egy komoly téttel bíró hazai válogató versenyen biztos nem teszteltem volna. És persze ahogy mondani szoktuk: legjobb edzés a versenyzés.

    Visszatérve a tanulás és sportolás közötti egyensúlyra: azt mondod a többi versenyzőnek háttérbe szorul a kajakozás az egyetem mellett. Nálad ez hogyan alakult?

    Az első évemet töltöm a Szent István Egyetemen, mezőgazdasági mérnök szakon. A versenyszerű kajakozás miatt levelező tagozaton kezdtem el az egyetemet, hogy a napi két edzést teljesíteni tudjam. Egy év tapasztalatát nézve nagyon jó döntésnek bizonyult, nagyon élveztem az első évemet az intézményben és az edzéseken is. Megtaláltam az egyensúlyt, és ez az ami, igazán boldoggá tesz engem.

    Valószínűleg az ilyensportolókból lesznek az olimpikonok. Mik a jövőbeni céljaid a 2018-as Egyetemi Világbajnokságon kívül?

    Szeretnék minél több korosztályos nemzetközi versenyen részt venni (Európa-, és Világbajnokságon), minél több tapasztalatot szerezni, amiket majd a felnőtt korosztályban, amikor már egy Olimpia a tét, kamatoztatni tudok. Maximalista vagyok, valószínű addig nem nyugszom, amíg mindent ki nem hozok magamból, ami csak bennem rejlik, természetesen a tiszta, sportszerű útról soha le nem térve. Remélem, az én maximumom egy Olimpia lehet egyszer. Ez rengeteg munkát követel, de minél több izomláz, fájdalom és izzadtság vezet a rajthoz, annál több öröm vár a célvonalban.

    Köszönöm a beszélgetést és nagyon sok sikert kívánok Neked az életben mind a tanuláshoz, mind a kajakozáshoz.